elég rövid és tömör szó ahhoz, h reagáljunk, sőt üzenjünk másoknak!
És azthiszem, h holnaptól megnyugodhatnak, mert már Pécsen leszek megint ugyh nem áll majd fenn annak a veszélye, h én mennyire egy elvonuló egyéniség vagyok.. végülis, csak amiatt aludtam 1,5 órát, h hazajöhessek és itthon legyek legalább egy napot a családommal.. arról nem tehetek, h eddig ők nem voltak itt, tegnap pedig én mentem el este!!
Igazából az sem zavar, ha azt hiszik, h én nem is tanulok, csak egész nap filmet nézek
(ami mellesleg korántsem igaz, bár lehet jobban járnék..) Ugyanis, már elfogott az általános aggódás a ZH-kkal kapcsolatban!
És azért szeretnék átmenni rajtuk!!
Ha legalább államis lennék, akkor lehet, h nem izgulnék ennyire, de így még ez is zavar! és kerestem, h vhol tudnék-e dolgozni de nem találtam semmi jót :S
Az a baj, h tanácstalan vagyok! És ez így nem állapot! Minden normális embernek megvan a maga célja ami hajtja a mindennapokban, h túléljen. Ez mind szép és jó de nekem jelenleg az űr van még minimum 3 hétig amikor is eldől minden, h volt pszichológiaszak- nincs pszichológiaszak. Én remélem, h előbbi valósul majd meg!
Avval meg nem tudok mit kezdeni, h még semmit sem csináltam de már rosszul!! Minden héten alig várom, h jöhessek haza és egyre csak azt kapom, h jóformán akármit is csinálok én rossz vagyok és velem probléma van. Nos ilyenor úgy el szoktam gondolkodni, h tényleg hiányom itthonról, vagy csak a tudat hiányzik a családnak, h mindenki otthon: kipipálva!?
Na bumm kiváncsi vagyok mikor robbanok!