-Zavar-
.
Megyek a dolgomra
Tervek a fejemben
Örülök, hogy jajj
De hiába minden.
.
Nos igen . Megy ez nekem egyedül is. Csak kell még némi önbizalom, meg önelfogadás és akkor kicsit életteltelibb leszek.
Ha másra nem is erre az egyre jó ez a gyogyótorna hét, hogy teljesen "normális" emberekkel vagyok összezárva, akik semmit sem tudnak rólam, csak anniyt, hoyg Réka vagyok és 18 éves meg a hovajároksuliba és hollakok etc, kérdésekre a választ. Talán a személyesbb életemről is csak annyit tudnak, h a kék a kedvenc színem, és hogy útálom a filozófiát de mégis "tanulom":-P.
És ez tetszik. Bár furcsa. És azthittem, rosszabbul fogom lereagálni a dolgot, de nem. És ennek örülök. Bár néha nehéz, de így, h a sarkamra álltam (némi selfcontroll alatt vagyok+ kijelentettem abéli nézeteimet, h semmi szükségem bennaludni, tehát hazajöhetek estére) rádöbbentem, hogy figyelnem kell! És észnél kell lennem, már csak önbizalom és kitartás kell.
A pozitív gondolkodás sem az utolsó dolog. Mert pl ma úgy volt, h torna után Natival találkozunk, majd jövök haza.
Ehelyett úgy végeztem a tornán (miután 9- estig akármikor hívhatnak), h egy csomót kellett voln avárnom pesten, de suliba nem tudtam bemenni ezért hazajöttem. Nos ebben így önmagában semmi jó nincs. De ha jobban belegondolok van, mert mire hazaértem lebegtem a rosszulléttől és a fáradtságtól és beestem az ágyba. Te hát mégiscsak jobb, h íy alakult, mintha az utcán estem volna össze egy óvatlan pillanatban. Ezt lehet negatív visszacsatolásnak univerzumnak, jelnek akárminek nevezni. De legfőképp a dolgok méylére látásának és annak, hogy ma megpróbáltam magamat nem összeomlasztani, h 'Már megint nem sikerült úgy ahogy terveztem és evvel mást is megbántok'
Oké azért még most is hülyén érzem magam, h nem tudtunk találkozni, de ha minden igaz holnap tudunk torna után, mert úgy készülök, h benn tudjak maradni és hamarabb gondolkodok!
.
Nos a mai nap üzenete(mmint nem az RTLklubbé): Always look on the bright side of life!
