Aztán Lidli néne őzekéjéből, mindenféle tartós élelmiszert is beszereztünk, végül otthon kötöttünk ki Papával.
Majd átvettem volna a konyhában a terepet, ha 1. Papa el nem kezd főzni. 2. a zöldség pakolás közben konstruktív affáziát el nem szenvedve nem csíptem/csuktam volna be a jobb gyűrűsujjam újpercét.
Ekkor kezdődött csak a móka, most is erőteljesen próbálnáum kerülni az említett újjal való gépelést.. szóval, egy rutinkáromkotdás (bmeg) után lefeküdtem a földre, ok előtte leöblítettem hideg vízzel, és a mai Neurológia órán is említett epilepsziás rohammal nem összekeverendő hisztériás rángatózásba kezdtem. Igen, ez volt a fájdalom hatása. Hiába akartam kontrollálni magam, hogy hiszen én nem is szoktam sírni és különben is nem bírtam 2 percig leállni. Aztán nagynehezen kisebb hiperventilláció után leálltam.
Majd elpakoltunk, és Dorka által begyúrt tésztából linzert, míg az én általam most elszúrt kotyvalékból macaron-féleséget gyártottam. Az íze mind2-nek csodás, csak a macaron nem úgy néz ki mint egy macaron. És szuperül funkcionált a reszelő és a kinyomó is!
Receptek pedig:
Linzer:
125 g margarin (vagy vaj)
100 g cukor
1 tojás
250 g liszt
1 cs vaníliás cukor
50 g darált dió
1 citrom reszelt héja
Ezt mind összegyúrjuk majd a hűtőben min30percet pihentetjük. Ezután kinyújtjuk 0,5 cm vastagra és kiszúrjuk a formákkal a virágokat. Végül 160 fokon15 percig sütjük.
Bármilyen ragacsos lekvárral öszeragasztgatjuk.
A körmöm pedig iszonyatosan fáj!!