Yammy, I do love it!!!!!
Sunday, August 30
Furcsa mint olyan
Tegnap rájöttem, hogy furcsa egy családunk van, és a Katólikus egyház is elég furcsa, meg nagyon sok furcsa ember is van.
De mindezek után rájöttem, hogy a mi családunk a többi furcsasághoz képest egyátalán nem is az!
Nézzükcsak: Nagyira való megemlékezés egy katolikus mise keretében történt, ahol furcsamód, Apának kellett mindezt megtartania, a pap/atya, pedig a trónszékéből jobbra-balra legyintette, mintegy "terelve" Apát a helyes útvonalra. És a pap a mise közben úgy beszélt, mintha legalábbis most jött volna ki a cirkuszból.(ennek köszönhezően többször is röhögőgörcs fogott el, akaratom ellenére is.
Pedig a tegnapi estén amire legkevésbé számítottam, hogy mise közben röhögőgörcsöt kapok.
Aztán utána, odajött hozzám, és Eszterhez (unokatesó) Éva néni (Nagyi barátnője), h miez a mise amikor a Nagyi nem is volt vallásos.. Na akkor mint utóbb kiderült mindketten, majdnem elküldtük melegebb vidékekre.. Na ez eléggé furcsa volt, h legalább egy részvétem, vagy hogyvagy kérdés helyett így ránkripakodott, és az is furcsa, hogy hh csak nekünk kettőnknek mondta ezt??
További furcsaságok, ottvlt Andris aki másodunokatesó, és komplett hegedűművész, és tegnap találkoztunk előszőr, és édesapja, "Béluska" aki pedig kész operaénekes is lehetne.
ezen kívül sokminden furcsaság is volt még, de ezek apróbbak és hosszú lenne leírnom.
*
Aztán este Pankával röpke félórás telefontárgyalás, amiből eléggé sok dolog tárult elém, a gond csak az volt, h semmi ismeretlen érzéssel nem tudtam szembekerülni. Viszont Szanditól jó volt megtudni, h ő már jól van, mert végre, az msn csodájával 2 percet tudtunk beszélni.
És Fanni is ugyanitt eléggé furcsa ám szintén nem ismeretlen eseményekről számolt be.
Majd olvastam, furcsa? Nem mert már tudtam róla..
*
És rettegek az iskolától! Semmit sem tudok! És félek az emberektől is, mert a hülyéket nem mindig szeretik, és nem akarom, h emiatt megutáljanak Nati és Eszter, mert ők okosak! Én pedig semmire nem vagyok alkalmas tanulás terén! Az agyam jobbhíjján semmit sem fog fel, és nics semmi olyan tantárgy amiben én kicsit is jó lennék. Ergo mivagyok egy nagy 0 aki ráadásul belül is egy nagy 0 érzelmei 0, de félelmei végtelen a négyzeten és a reménykedés is!!
Na tessék, ezek után mivan?? Tényleg félek attól, h folyamatosan csak megbántok embereket!! És nem akarok! Ugyh remélem, h nem fog senki sem megútálni, és megmaradnak Natiék és az osztályban is elfogadnak....
és miértvanezazaaggodalmam????????????????útálommmmmmmmm ezt az érzésttt
De mindezek után rájöttem, hogy a mi családunk a többi furcsasághoz képest egyátalán nem is az!
Nézzükcsak: Nagyira való megemlékezés egy katolikus mise keretében történt, ahol furcsamód, Apának kellett mindezt megtartania, a pap/atya, pedig a trónszékéből jobbra-balra legyintette, mintegy "terelve" Apát a helyes útvonalra. És a pap a mise közben úgy beszélt, mintha legalábbis most jött volna ki a cirkuszból.(ennek köszönhezően többször is röhögőgörcs fogott el, akaratom ellenére is.
Pedig a tegnapi estén amire legkevésbé számítottam, hogy mise közben röhögőgörcsöt kapok.
Aztán utána, odajött hozzám, és Eszterhez (unokatesó) Éva néni (Nagyi barátnője), h miez a mise amikor a Nagyi nem is volt vallásos.. Na akkor mint utóbb kiderült mindketten, majdnem elküldtük melegebb vidékekre.. Na ez eléggé furcsa volt, h legalább egy részvétem, vagy hogyvagy kérdés helyett így ránkripakodott, és az is furcsa, hogy hh csak nekünk kettőnknek mondta ezt??
További furcsaságok, ottvlt Andris aki másodunokatesó, és komplett hegedűművész, és tegnap találkoztunk előszőr, és édesapja, "Béluska" aki pedig kész operaénekes is lehetne.
ezen kívül sokminden furcsaság is volt még, de ezek apróbbak és hosszú lenne leírnom.
*
Aztán este Pankával röpke félórás telefontárgyalás, amiből eléggé sok dolog tárult elém, a gond csak az volt, h semmi ismeretlen érzéssel nem tudtam szembekerülni. Viszont Szanditól jó volt megtudni, h ő már jól van, mert végre, az msn csodájával 2 percet tudtunk beszélni.
És Fanni is ugyanitt eléggé furcsa ám szintén nem ismeretlen eseményekről számolt be.
Majd olvastam, furcsa? Nem mert már tudtam róla..
*
És rettegek az iskolától! Semmit sem tudok! És félek az emberektől is, mert a hülyéket nem mindig szeretik, és nem akarom, h emiatt megutáljanak Nati és Eszter, mert ők okosak! Én pedig semmire nem vagyok alkalmas tanulás terén! Az agyam jobbhíjján semmit sem fog fel, és nics semmi olyan tantárgy amiben én kicsit is jó lennék. Ergo mivagyok egy nagy 0 aki ráadásul belül is egy nagy 0 érzelmei 0, de félelmei végtelen a négyzeten és a reménykedés is!!
Na tessék, ezek után mivan?? Tényleg félek attól, h folyamatosan csak megbántok embereket!! És nem akarok! Ugyh remélem, h nem fog senki sem megútálni, és megmaradnak Natiék és az osztályban is elfogadnak....
és miértvanezazaaggodalmam????????????????útálommmmmmmmm ezt az érzésttt
Subscribe to:
Posts (Atom)