tegnap esti költemény

Bizonytalan

.

Ülök, s nézek.

Nem tudom mit tegyek.

Sírnék! De félek,

És nem megy.

.

A sok emlék,

Melyek kimaradtak,

De mégis, mégis

Olya valósak!

.

Hogyan tovább?

Mi a helyes?

Hisz tudom,

Mégis: Mit tegyek?

.

Forognak a küllők,

Csakúgy, mint  akerekek,

Mit hoz a holnap?

Újat, vagy rideget?

.

Szeretném már végre,

Tudni, mi a vége?!

Őrlődni? Szörnyű!

S legyen tiszta VÉGRE!

.

Neki könnyű, onann fenntről,

Csak néz, hallgat,

Mégis tud mindenről!

Tudja mi a jövő, mit hoz a sors!

.

Én meg csak ülök, s hallgatok.

Mégsem tudom,

Lehetek-e még egyszer,

Úgy igazán boldog!?

.

Innen-onnan, mint mást,

Semmit sem hallok,

Csak annyit, hogy: Vigyázz!

Ez nem csak a te lapod!

.

Gondold meg jól,

Hisz én tennék érted,

S ha nem engeded,

Én elengedlek téged!

.

Gondolom! Nem egyszer!

De hiába, ez egyszer,

Sőt hiába ezerszer!

Oh, mondd! Mit tegyek?

És Íme a mostani osztálykép, sajnos Anna nincs rajta, mert Ő beteg volt és Ági si le van maradva, mert ő volt a fotós, de őt a másik képen lehet látni..

A faluházi, nadrág HajnivalXD mert régen nem volt méretre szabva, akkora volt mint a szövőgép..

És Assával, miközben 'zengik' Dodi, Lívi és Kata, énmeg magyarázok sztem.

Meg még 1 pár kép:-) Izi a túrista(fényképez mindenhol..)

ja és a lesifotós lyuknézés: vajjon medve:-O

Ja másnap már nem csak zenélt a fényképgép hanem már a másnaposságot leszíntelenítette:-P

és végül hazafele én kampc