hogyan lehetnék én is jó?

Még valami
most nagyon elhatároztam, hoyg szeretnék osroszul megtanulni
A ciril betűket már úgy ahogy konyítom, de jó lenne megtanulni több szempontból is jól jönne!
És borzalmasan szörnyen érzem magamat.
Nem akartam hoyg csalódjanak bennem és ez zavar.
De félek, hogy vajjon ugye ettől nem lesz semmi rossz
és útálom ezt a hülye érzést
továbbá azt is, hogy legszívesebben egyedül lennék és csak azokkal találkoznék akkikkel kedvem van és úgy, hoyg nem kell versenyt futnom az idővel.
és ilyen emberekből van 1 pár!!
És nem szeretem, hogy állandóan fentebb lentebb van a hangulatom és ezt baromira befolyásolja a drágalától családi hangulat is, és ilyenkor legszívesebben elfutnék a jó fészkes fenébe, és most is azon gondolkodom, hogy emnniyvel egyszerűbb lenne mindenkinek az élete ha én NEM is lennék
valószínűleg mindenki jól járt volna
de ugyannakor az is eszembejut ilyenkor, hogy de mivan ha mégis vannak olyan emberek akiknek tényleg fontos vagyok és ők is nekem és csak csupa jó van velük kapcsolatba, bár sajnos részemről egyetlen ilyen ember sincs, mert én valahogy mindenkit meg tudtam márbántani vagy csalódást vagy bajt okozni ellenben van úgy kb 5-6 ember akiktől én ténylegesen CSAK JÓT kaptam!! (ők szerintem tudják, hogy kik és elnézést, a sok rosszért!)
tehát nem panaszkodhatok részükről
De most hogy ezt így tisztáztam rájöttem, hoyg nem tényleg ha nem lennék nekik sem kellett volna valakitől megbántódni, csalódni vagy megsértődni, netalán bajba kerülni!
tehát most este lehet, hogy el is megyek futni egy jót, de úgy igazán addig kéne futnom mamíg már egyátalán nem érzem a lábaimat!! na majd bepróbálkozok a szülőknél
és ezaz nemsokára 18 éves leszek, ennek ellenére úgy érzem néha, minthamax. 13 éves szinten lennék és úgy el tudom szégyellni magam, mint egy 4 éves kölök. tehát gáz
Meg itt vajn ez az Írországi dolog is, amitől szerintem azért félek, mert haszontalan dögnek érzem magamat.
és ha mátr itt tartok, tökre szégyellem magamat, hogy Natiéktól annyi mindent kaptam, énmeg kb semmit nem tudtam adni. És azon töröm, a fejemet, hogy hogyan tudnám ezt jóvátenni. Nem azért, hgy quittek legyünk, hanem mert úgy érzem, hogy ez így nem jó, valamit elszúrok mindig.
És tényleg akérmikor kijöhettek hozzánk!! bár jobb ha akkor jöttök amikor én is itthon vagyok.. de ez többnyire így van
És holnap jönnek a Sándorék délután, ugyh orosztanulásom máris elkezdőthet!!
És most főként kidolgozom azt a tervemet, hogy én hogyan tudnék önzetlenül adni és jót cselekedni azokkal/nak akik fontosak nekem!
nehéz lesz de megteszem