let we have you throw away

A nagyhelyzet az, hogy szerintem 2 év alatt em olvastam ennyit mint idén. Ez szomorú. Mármint ez azt jelenti, hogy eddig is tudhattam volna ennyit olvasni énmeg csak 'waistingeltem a timomat és nothing ever happened ..and all taht I could see is just a lemon tree' de a tárgyho visszatérve legszívesebben elmennék világgá hamár a felszívódás sehogy sem jön össze. És "isolation is not good for me and I don't wanna sit on a lemon tree" De tényleg én megteszek minden tőlem telhetőt, de mit tegyek még. Engem nem lehet kiismerni. Én sem ismerem ki magamat. Hangulatfüggő vagyok és bunkó olykor amikor úgy tetszik, aztán egy idő után megbánom egypár tettem, vagy épp nem de vanhogy azt bánom, h nem cselekedtem. Evvel így van mindenki én ezt tudom, de van 1 kisebb bökkenő: másoknál ez nem okoz fennakadást.Illetve engem nagyon tud zavarni az, hogy nem ismerem ki saját magam és egyik nap még elegánsan, másik nap már szakadt ruhában a következőn sportosan rákövetkezőnap pasiruhában. WTF? miért nem tudok 1 dolognál megállni. Már túl kellett volna esnem az önismereti korszakon. Azaz én is egyike vagyok azoknak akik Fatális meghatározottság: „én ilyen vagyok és kész” –

amit örököltem vagy korábban elsajátítottam, azon már

nem lehet változtatni rövidre zárja az önismereti

erıfeszítéseket

blöa

pápá

One more thing: HEute habe ich eine kleine Malör gekocht. Das war die gleiche Suppe, Papa hat Sontag gamacht. Aber wann es fertig war realisierte ich dass is KEIN SOJASAUCE HABE!!

So habe ich viel- viel ErősPista gegessen :-)