És iszonyatosan dúrva mert van egy olyan, hogy én tudom hogy ő nem tudja hogy én tudom amit más nem tud csak ő meg én. Ami könnyítő tényező hogy ő nem fiú tehát nem pasiügy.
És nem szabad a spárban kókuszreszeléket venni, mert az előző még nagy szemű volt de amit most vettem 2 hete az meg apró szemű és ez tökéletes kókuszcsók, és sütik készítésére, de arra a célra ahogy nekem kell nemfinom! Mármint az íze jó csak az állaga nem tetszik.
Most szépen nekiállok és keresek szakirodalmat, mert kitaláltam, hogy anélkül semmire nem fogok menni második félévben sem, sem pedig a 2 beadandóval sem.
Azt hiszem néha túl sokat gondolok magamról és ez rossz. Mert a való igaz, hogy egy szeszélyes ember vagyok akinek néha inadekvált hangulatingadozásai vannak és épp a depresszív mélypont felé evez: Ma voltam a Spárban az Árkádban és a tömeg közt elkezdett forogni a világ, hirtelen nem is tudtam, hogy kerültem oda, bevásárlás közben is csak mentem mentem automatikusan vettem el a vizet és a joghurtot, majd kétszer álltam sorba, mert először nem az olcsó alufóliát sikerült levennem a polcról.
Elment a mai nap is tanulással, mostmár aztán meg is hozhatná a gyümölcsét!
Végszóként pedig én igenis látok 'reLÁciót' abban, hogy NEM AKAROK ÁTLAGOS LENNI! (valahogy pozitívan szeretnék kitűnni)
No comments:
Post a Comment