

-"Hanyadika van ma?"
- "13. és péntek"
És? kérdezem én ez miért ilyen nagy
dolog? Történetesen ha 10-e lenn az mit változtatana a dolgon? Nemigazán értem ezt a péntek13 szerencsétlenség nevű napot.
Személy szerint én ugyna olyan béna nyűgös hisztis életunott nemtalálomahaelyem a világba hangulatot öltöttem am is magamra. Azt leszámítva, hogy tényleg nem kellett volna ma suliba mennem, mert a vírustól alig állok a lábamon és ráz a hideg.
Szóval áljjon már meg a menet! Attólmég, hogy péntek 13-a van amit ma elég sokat hallgattam, nem jogosít fel senkit sem arra, hoyg "Bocsika ma amúgy is szerencsétlen nap van minek figyeljek oda?" Mert tényleg!! Ez nem mentség, ha meg még erre sem jó akkor csak feleslegesen hajtogatják az emberek, és rákenik, hogy"Biztosan, mert péntek13."
*
Ma annyira de annyira rosszul voltam egész délelőtt és még most is. És nem csak fizikailag, de agyilag is. Nincs kedvem gondolkodni, azon főleg nem, hoyg mikor és mit eszem. És belefáradtam. Mindenbe ami felesleges gondolkodást ígényel. Mégis hiába minden, nem megy nemgondolkodnom. És mindemellett tisztára bunkónak érzem magam, mert könyyű másoknak mondnai, h figyi felejtsd már el! mert téynleg eerről van szó- Illetve én esetemben már régen nem erről csak annyi hogy mi a fa*ért gondolkodom állandóan azon, hoyg mit szabad és mit nem(nem csak ennem, hanem tennem is.)
És kilógok emiatt a társaságokból. Egyre inkább érzem azt, hoyg bár próbálok de emiatt kilógok, és van hoyg kihagynak dolgokból, vagy hülyérevesznek, vagy csak alapból reménytelen esetnek tartanak. De NEM ez nemigaz. ÉS azért mégszarabb, mert ma a hülye vírus miatt még beszélni sem volt erőm inkább ott álltam a radiátor mellett 5 méterre a többiektől egymagamban és vacogtam és az órát kémleltem, hogy 'Mikor lesz már ennek az egésznek vége és mehetek haza befeküdni az ágyamba?!!'
Pedig tegnap este egészen jól voltam még korcsolyázni is lett volna kedvem!!
És most már ahhoz sincs. Fája fejem és rá a hideg fűtés pedig persze, hogy nincs!
És csak panaszkodok, panaszkodok. Útálok betegnek lenni.
Nem akarok egyedül maradni és megvénülni, és antiszociálissá vállni. Pedig a mai napból az jött le, hoyg max itthon élhetek valamiféle szociális életet, mert ha érdekből is de ígényt tartanak rám. Na bumm. Végülis majd 60 éveseny Anyával meg Apával is lehet sakkozni, addigra csak megtanulunk.. Am ma tök furcsa volt a Menzán a Húgommal meg az osztálytársaival, meg Anyával. Aprólékleves, Rízsfelfújt, Körte- ez volt a menü. És basszus ott ültek Luciáék is( alsós oszttársaim) És annyira olyan volt mint sokéve. Semmit nemváltozott. Ugyan az a málnaszörp, uygan az a levesíz. A körte meg csontkemyény. Nembaj amíg ettek én beletörtem majdnem a fogamat. Mi blokkol le? Miért nem tudom én is nekivetni magam a menünek? mind1 körtét már úgyis régen ettem.. ohh menza sztem jó találmány, márcsak enni is kéne, s eme eszmefuttatásnak vége..
Hülye vírus= antiszociális egyén kreáció
Pedig holnapra még én szerveztem meg, hoyg mennyünk el bulizni, erre bumm egy az osztály én meg maradok szupi. És majd hallgathatom a jó sztorikat. De a legszomorúbb, hoyg jelen helyzetben még megszólalnom is nehezemre esik, és kb csak aludni akarok és meleget!
ÉS csak úgy áradnak a jobbnáljobb gondolataim amivel megválthatnám a saját életemet, csak egy baj van, ehhez kéne valami pontosan 1 dolog( ez nem feltétlen kell h tárgyi vagy élő legyen) amit magam sem tudok, hogy mi. És ha ez a valami meglenne, akkor nekem lehetne önfelfedt élő életem) Remélem holnap megtalálom. Addig uyganis szobakúra. Vasárnap meg keringőpróba a sok élménybeszámoló hallgatásával:S
Igen, mint ma Doroty megjegyezte: "Jajj Réka, te mindig le vagy maradva!" és legyintett egyet.
De sajnos nagyon is igaza van. Rájöttem nem vagyok jó társaság. Uncsi és egyoldalú, mondom, hogy visszahúz saját magam. (Viszont ha valakinek épp olyna kedve van kajáról akármikro tudok beszélni majd indítok ha másnem egy ' Beszéljen az étellel kapcsolatoban bármiről szabadon egy igazi emberrel akit ez érdekel'És kitolok egy kocsit az Oktogonra..)
Kell az a valami!! Meg némi önirónia, dehát ja meg h jófej legyek.. Igen, "Sokat akar a szarka, de.."
A számból vetted ki a szót...úgy az egész.. annyira ismerős:S
ReplyDeleteNem akarsz te annyira sokat.És annyira megértelek!!Mivel hasonlóképp vagyok én is a többiekkel és a magányommal.
ReplyDeleteés nyugodtam legyél néha hisztis!!Ha jól esik egy kicsit lazítani!!Hidd el utána jobb lesz és talán még vissza is állsz a normálisba.;-)